Több európai országban törvényekben és határozatokban ismerték el a jelnyelvet, gyakran az oktatással és a jelnyelvi tolmács szakmájával összefüggésben. Ezek, többek között: Belgium, a Cseh Köztársaság, Dánia, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Litvánia, Norvégia, Lengyelország, a Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Svédország, Svájc, és az Egyesült Királyság. Spanyolország és Hollandia jelenleg (a 2003-as elemzés idején) átmeneti időszakban van, ezalatt a jelnyelv elismerésének lehetőségeit vizsgálja.

Mely kelet-európai országokban ismerték már el törvényekben a jelnyelvet?

Az Egyesült Királyságban például a kormány nemrégiben meghirdetett egy tanulmányi ösztöndíjat a felsőoktatásban tanuló siket diákok számára. Finnországban a közintézmények alkalmazottai alapfokú jelnyelvi tudással rendelkeznek, míg Dániában és Görögországban jelnyelvi tanfolyamokat indítottak tanárok számára. Továbbá Görögországban létrehoztak – Európában elsőként – egy egyetemi jelnyelvi tanszéket a siket gyermekek oktatásának fejlesztésére.

Melyik az az ország, amelyben már egyetemi szinten is okatatják a jelnyelvet?

Az Egyesült Királyságban például a kormány nemrégiben meghirdetett egy tanulmányi ösztöndíjat a felsőoktatásban tanuló siket diákok számára. Finnországban a közintézmények alkalmazottai alapfokú jelnyelvi tudással rendelkeznek, míg Dániában és Görögországban jelnyelvi tanfolyamokat indítottak tanárok számára. Továbbá Görögországban létrehoztak – Európában elsőként – egy egyetemi jelnyelvi tanszéket a siket gyermekek oktatásának fejlesztésére.

Melyik az az ország, amelyben a siketek és nagyothallók hivatalos életbeli kommunikációja jelentősen könnyebbé válhat?

Az Egyesült Királyságban például a kormány nemrégiben meghirdetett egy tanulmányi ösztöndíjat a felsőoktatásban tanuló siket diákok számára. Finnországban a közintézmények alkalmazottai alapfokú jelnyelvi tudással rendelkeznek, míg Dániában és Görögországban jelnyelvi tanfolyamokat indítottak tanárok számára. Továbbá Görögországban létrehoztak – Európában elsőként – egy egyetemi jelnyelvi tanszéket a siket gyermekek oktatásának fejlesztésére,

Melyik az az ország, amelyben feltételezhetően megnő a siket vagy nagyothalló diplomások száma?

Portugália néhány iskolájában bevezették a jelnyelv oktatását, Franciaországban pedig a jelnyelvi tolmácsolást elismerték hivatalos szakmaként. Végül Dániában és Hollandiában megalakult egy mozgalom, amely a kétnyelvűséget támogatja és népszerűsíti.

Melyik az az ország, amelyben már van választás orális és kétnyelvű iskola között?

2014-ben két képviselő nyújtott be törvényjavaslatot az Országgyűlésnek arról, hogy járjon pótlék a jelnyelv ismeretéért a közszolgálati tisztviselőknek a közszolgálatban a már létező idegennyelvi-pótlék mintájára. Az alábbi célok közül melyik miatt tarthatják a legfontosabbnak a siketek és nagyothallók a törvényjavaslatot?

Nagyon fontos információ, hogy a jelnyelv nem nemzetközi, minden országnak saját, nemzeti jelnyelve van. A különböző országok jelnyelvei szerkezetileg hasonlítanak egymásra, de a nyelvi szókészletben (lexikákban) akkora különbség van, hogy különböző nyelvekről beszélünk. Fentieken túl létezik nemzetközi jelnyelv is, az úgynevezett „gestuno”, mely spontán született a siket emberek közötti nemzetközi kapcsolatokban használt kommunikáció eszközeként, ez azonban nem nevezhető igazán nyelvnek, nem felel meg az önálló nyelv kritériumainak.

Melyik jelnyelv használható a külföldi siketekkel való találkozásokkor, például konferenciákon vagy a siketolimpián?

Ujjábécé, vagy más néven daktil. Siketek és nagyothallók egymás közötti és hallókkal történő kommunikációja során használatos a kézfejjel, illetve a kéz ujjaival kivitelezett 1 hang = 1 jel alapú jelrendszer. Kizárólag akkor használják, amikor egy adott fogalomnak, kifejezésnek, névnek nincs önálló globális jele, illetve a jelet nem minden jelenlévő ismeri. Előnye, hogy pontos információt nyújt, hátránya, hogy nagyon lassú az információközlés, a siket emberek nem szívesen használják.

Mik az előnyei a daktilnak?